Megváltozott mindennapok mindig követnek
Vég néléküli hazugságok mindig jöhetnek
De jókedvemet el nem hagyom, annyit nem érsz már
Túl sok minden vár még rám, nem is sejted tán

Én ott leszek, ha bajban vagy, ezt megígértem rég
Megtartom a titkaidat, s ha ez még nem elég
Szobor leszek a kertedben, vagy tûzõ napsugár
De a jókedvemet el nem hagyom, annyit nem érsz már

Ó, s ha kérded, olyan közel mért engedtelek

Ezt még el kell mondanom
Magamban nem tarthatom
Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes

És attól tartok eljön majd tényleg az a nap
Belépsz majd az ajtómon, hogy újra lássalak
Tudnod kell, csak vendég vagy, és éppen ez a jó
Mert a jókedvemet el nem hagyom, bármily megható

Ó, s ha kérded, olyan közel mért engedtelek

Ezt még el kell mondanom
Magamban nem tarthatom
Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes

Ezt még el kell mondanom
Magamban nem tarthatom
Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes

Ó, s ha kérded, olyan közel mért engedtelek

Ezt még el kell mondanom
Magamban nem tarthatom
Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes

Ezt még el kell mondanom
Magamban nem tarthatom
Figyelj, érdekes, nem vagyok tökéletes