Sose vártam áldott nagy csodát
Úgyanúgy éltem, mint bárki más
Hittem, hogy nincs két féle fájdalom
Csak az ami vérzik, a többit eldobom

Amikor már nincsen folytatás
Magam ellen nem véd semmi más
Érzem, hogy nincs több felvonás
Fel a magas Égig küldök egy fohászt

REFRÉN:
Hozzád szólok, ha kell
Jöjj nézz le rám!
Téged hívlak
Ne mondd azt, hogy késõ már
Hozzád szólok, ha kell
Jöjj nézz le rám!
Téged hívlak
Segíts már! Várok Rád! Várok Rád

Megölelt az átkos büszkeség
Térdenállva sosem kértem még
És most, most állva mégis fájlalom
Könyörögni kéne, Hallgasd meg dalom

REFRÉN

REFRÉN