Az életnek vendége
Lettünk egy pár évre,
Jöjj hát, és táncolj velem!
Nincs rossz és nincsen jó,
Minden csak múlandó,
Mégis végtelen,
Mint körbetáncoló jelen.

Valljuk be, szép kedvesem!
A tegnapban elvesztünk,
S itt testünk van már csak jelen.

Az elmúlás rózsái közt
Elvérzett lélekkel rég,
Fekszünk csak félmeztelen.

De élnünk kell még itt lenn!

Az életnek vendége
Lettünk egy pár évre,
Jöjj hát, és táncolj velem!
Nincs rossz és nincsen jó,
Minden csak múlandó,
Mégis végtelen,
Mint körbetáncoló jelen.

Vár ránk vagy százegy halál,
Lélek- meg útvesztő,
Míg békét a szív nem talál.

Most úgy állunk kék ég alatt,
A széthullott álmok terén,
Mint virág mely' esőre vár.