A templom árnyéka, még az őszi napsugár melegít,
De remeg a lábad és már nem visz a fényre
A távkapcsoló kiesik a kezedből, csípős alkonyok jönnek,
A hajszalonban, a tükörben látod, hogy folynak a könnyek
Mivan? Kié ez az iszonyú arc, ébredsz szörnyű valóra
És az óra megáll gúnyosan, hogy megtudd, hogy igaz, amit sejtettél

Az élőhalottak nem a temetőben hálnak,
Hanem a boltban keresik az élet értelmét
A zombik fényes nappal az utcán járnak
Érzik, hogy valami nem oké, de megszokták már rég

Ha feltör sok szép régi emlék, sírnak és nevetnek,
Csúnyák és szépek, hazudnak, félnek és örülnek
Pletykálnak, az alakjukra vigyáznak, szeretnék, ha szeretnének
De nem megy, és nem megy, ezért rázzák mindig az öklüket az ég felé

Az élőhalottak nem a temetőben hálnak
Hanem a hentesnél veszik az élet értelmét
Maradhat fél kiló, úgysincs jobb dolguk mára
Ezen elcsámcsognak, amíg le nem száll az éj

Az élőhalottak nem a temetőben hálnak,
Hanem a pultok mélyén keresik az élet értelmét
A zombik fényes nappal az utcán járnak
Érzik, hogy valami nem oké, de megszokták már rég