Minden kis mélyedésén kapaszkodom a kõbe.
Fojtott lélegzetem is a falhoz simul;
mások tetteiért mit el nem követtem.
A tûz majd alattam lassan lángra gyúl.

(From beyond the grave.)
Nem leszel egyedül míg a fejedben a szó.
Az üvöltést a lelkünk adja a távolból.
Várunk rád ahogy a gyermekünkre,
mint egy kis család.
Átléptek hozzánk végleg a végtelenbe,
eljönnek érted a falakon túl kíváncsiak rád.
A vesztõhelyre visznek, akik ebben hisznek.

Arcodon fakadt fekélyed tapintsd meg kezeddel!

Hozzáérek…

The demon of the prison:
ugyanúgy megfacsartan tûnsz el egy emlékben.

Térdre te szolga!
Az ítéleted nem kell soká félned.
Vésd fel körömmel,
hogy az utolsó perced éled!

Nem az én testem az mely lángokat táplál!
Nem az én hamvaimat kell a semmibe temetni!

The inquisior:
eltûnsz kathar!

The voice of conscience:
nem az én arcom az amit a kõ ha eltalál!
Hang nélkül nem engem látsz, a hideg földre esni.
Nem látsz, ha vízben csillan fel a tükörképed.
Nézek vissza lentrõl, de sötétség ül rám.

Nem az én testem az mely lángokat táplál!
Nem az én hamvaimat kell a semmibe temetni!

Eltûnsz kathar!

The voice of conscience:
nem az én arcom az amit a kõ ha eltalá!
Hang nélkül nem engem látsz, a hideg földre esni.
Nem engem látsz majd, ha meglátod!
Nem az én bûnömet ha megbánod!

(Fading away.)
Minden kis mélyedésén kapszkodj a kõbe!
Vésd fel körömmel, hogy itt nyugszol örökre!

Vésd fel körömmel, hogy itt nyugszol örökre!