Folyton folyik a kampány,
Zúdul mindenfelõl,
Jelszó jelszó hátán.

A szavakat hazugok rágják,
És várják, hogy majd összedõlnek
Az ezredéves bástyák.

Ha van még valami tiszta
Ezen az elveszett világon,
Azt máshol nem találom,
Csak a lányom szemében látom.

De miért ne gondolnék rád?
Miért ne gondolnék rád ezután?
Mondd, miért ne gondolnék rád?
Hogy hol jársz?
Hogy mit csinálsz?

Nem is kérded, merre visznek,
Merre szédítenek,
Akik semmiben sem hisznek.

Mást se hallasz tõlük,
Csak hogy mennyire jó lesz neked,
Aztán mentik majd a bõrük.

Ha volt értelme annak,
Hogy mindeddig kibírtad,
A legszebb versed úgyis
A fiad szívébe írtad.

Hát miért is gondolnék rád?
Miért is gondolnék rád ezután?
Mondd, miért is gondolnék rád?
Hogy hol jársz,
Hogy mit csinálsz?

Egy asszony szép szavára
Szelídebb ember leszek.
A gondot hagyom másra.
Engem munka vár a kertben,
Amíg egy fát ültetek.

A harc alábbhagy bennem.
De nem felejtek semmit,
És kezdeném is újra,
Neved szép betûit
Ámor homlokomra írta.

Hát miért ne gondolnék rád?
Miért ne gondolnék rád ezután?
Mondd, miért ne gondolnék rád?
Hogy hol jársz?
Hogy mit csinálsz?

Miért ne gondolnék rád?
Miért ne gondolnék rád ezután?
Miért ne gondolnék rád?
Hogy hol jársz?
Hogy mit csinálsz?